A kajak-kenu sport eredete eg�szen a prehisztorikus id�kre, mintegy �tezer �vvel kor�bbanra ny�lik vissza, hiszen az �si kor emberei m�r k�l�nf�le ladikokkal, cs�nakokkal szelt�k �t a tavakat, foly�kat. Napjaink kajakja azonban az eszkim�k, kenuja pedig a kanadai indi�nok v�zi alkalmatoss�g�hoz kapcsolhat�.

A versenysportnak nagy lend�letet egy brit jog�sz, John MacGregor adott, aki a 19. sz�zad m�sodik fel�ben el�bb megalap�totta a Royal Canoe Clubot, majd m�g ugyanebben az �vben, 1866-ban az els� versenyt is megrendezte.

A nemzetk�zi sz�vets�g azonban csup�n 1924-ben j�tt l�tre (19 klub b�b�skod�s�val), ebben az �vben m�r az olimpiai m�sorban is megjelent a sport�g: P�rizsban azonban m�g csak amerikai �s kanadai versenyz�k m�rt�k �ssze erej�ket, a kajak sz�mokat el�bbi, a kenuviadalokat ut�bbi nemzet k�pvisel�i nyert�k.

1936-ban m�r teljes jog� tagk�nt szerepelt az olimpi�n - term�szetesen ekkor m�g csak a f�rfiak, egy- �s k�tf�s kajakokban �s kenukban, 1000 �s 10 000 m�teren. Ezen az olimpi�n el�sz�r �s utolj�ra "�sszecsukhat� kajak" is szerepelt a versenysz�mok k�z�tt, majd miut�n a m�sodik vil�gh�bor� a f�lddel tette egyenl�v� a nemzetk�zi sz�vets�g m�ncheni sz�khely�t, az 1946-os �jj�szervez�d�snek ism�t ki kellett harcolnia a k�vetkez� olimpiai r�szv�telt.

A n�k 1948-ban csatlakoztak a mez�nyh�z, egyel�re csak egyesben, m�g a n�i K-2 1960-ban, a K-4 1984-ben lett olimpiai sz�m. 1956 ut�n a 10.000 m�teres sz�mokr�l lemondtak, 1964-t�l viszont megjelent a f�rfi K-4, 1976-t�l pedig a f�rfiak 500 m�teres versenyei (kiv�tel K-4). Az 1960-as r�mai olimpi�n volt egy az�ta sem l�tott k�s�rlet a 4�500 m K-1 f�rfi v�lt�val.

A vadv�zi versenyek ugyancsak n�met olimpi�n (1972, M�nchen) ker�ltek a programba, de azonnal el is t�ntek, mert nehezen teljes�thet� infrastruktur�lis ig�ny�k van, hisz nem volt egyszer� megfelel� patakszakaszt tal�lni az �jabb olimpiai v�rosok k�zel�ben. Csak 1996-ban jelentkeztek ism�t, s 2000-ben, Sydneyben m�r mesters�ges, hegyi patakot id�z� p�ly�t �p�tettek sz�mukra. Hasonl� a helyzet Ath�nban is, a viadalt augusztus 17-20-�n ugyancsak az Elinika sportk�zpontban rendezik meg.

A legend�s magyarok k�z�tt (a teljess�g ig�nye n�lk�l) meg kell eml�teni Parti J�nos, Tatai Tibor, Hesz Mih�ly, K�b�n Rita �s Kolonics Gy�rgy nev�t.