   
A kajak-kenu sport eredete egszen a prehisztorikus idkre, mintegy tezer vvel korbbanra nylik vissza, hiszen az si kor emberei mr klnfle ladikokkal, csnakokkal szeltk t a tavakat, folykat. Napjaink kajakja azonban az eszkimk, kenuja pedig a kanadai indinok vzi alkalmatossghoz kapcsolhat.
A versenysportnak nagy lendletet egy brit jogsz, John MacGregor adott, aki a 19. szzad msodik felben elbb megalaptotta a Royal Canoe Clubot, majd mg ugyanebben az vben, 1866-ban az els versenyt is megrendezte.
A nemzetkzi szvetsg azonban csupn 1924-ben jtt ltre (19 klub bbskodsval), ebben az vben mr az olimpiai msorban is megjelent a sportg: Prizsban azonban mg csak amerikai s kanadai versenyzk mrtk ssze erejket, a kajak szmokat elbbi, a kenuviadalokat utbbi nemzet kpviseli nyertk.
1936-ban mr teljes jog tagknt szerepelt az olimpin - termszetesen ekkor mg csak a frfiak, egy- s ktfs kajakokban s kenukban, 1000 s 10 000 mteren. Ezen az olimpin elszr s utoljra "sszecsukhat kajak" is szerepelt a versenyszmok kztt, majd miutn a msodik vilghbor a flddel tette egyenlv a nemzetkzi szvetsg mncheni szkhelyt, az 1946-os jjszervezdsnek ismt ki kellett harcolnia a kvetkez olimpiai rszvtelt.
A nk 1948-ban csatlakoztak a meznyhz, egyelre csak egyesben, mg a ni K-2 1960-ban, a K-4 1984-ben lett olimpiai szm. 1956 utn a 10.000 mteres szmokrl lemondtak, 1964-tl viszont megjelent a frfi K-4, 1976-tl pedig a frfiak 500 mteres versenyei (kivtel K-4). Az 1960-as rmai olimpin volt egy azta sem ltott ksrlet a 4500 m K-1 frfi vltval.
A vadvzi versenyek ugyancsak nmet olimpin (1972, Mnchen) kerltek a programba, de azonnal el is tntek, mert nehezen teljesthet infrastrukturlis ignyk van, hisz nem volt egyszer megfelel patakszakaszt tallni az jabb olimpiai vrosok kzelben. Csak 1996-ban jelentkeztek ismt, s 2000-ben, Sydneyben mr mestersges, hegyi patakot idz plyt ptettek szmukra. Hasonl a helyzet Athnban is, a viadalt augusztus 17-20-n ugyancsak az Elinika sportkzpontban rendezik meg.
A legends magyarok kztt (a teljessg ignye nlkl) meg kell emlteni Parti Jnos, Tatai Tibor, Hesz Mihly, Kbn Rita s Kolonics Gyrgy nevt.
|